Prága bemutatása

Az Európa szívében található – talán egy kicsit északabbra és nyugatabbra attól, mint ahogyan sokan gondolják – Prága a Moldva folyó két partján terül el. Ezt a helyet, harcászati előnyei, és nyugalmas volta miatt egyaránt választották. A híres óváros a hullámzó hegyek által körülvett „medencében” helyezkedik el.

A turisták 1989-ig nem jártak ide túlzott számban, azonban a kommunista rezsim bukása óta, napjainkra Prága a legtöbbet látogatott, legfelkapottabb turistacélpontok között van Európában. 

Van egy pár úti cél, amelynek még mindig birtokában van a képesség, hogy egy elcsigázott turistát is megállítson egy kis elmélkedésre, míg máshol galériák vagy múzeumok teljes sora sem elég ehhez. Prágát az egyik ilyen úti célként kell számításba venni. Háború sohasem rombolta le, és a város 1000 éves történelme beleivódott valódi létébe. Ahogy létrejöttek páratlan látnivalói és jellegzetes személyisége, úgy fejlődött Európa egyik legfontosabb fővárosává. Csehország, Várnegyed fővárosa volt több száz évig. A középkorban Prága, IV. Károly fővárosaként szerzett tekintélyt. IV. Károly uralkodott Nyugat-Európa legnagyobb részén, és német-római császár is volt. A késői tizenhatodik, és a korai tizenhetedik században, a Habsburg bíróságok Prágában ítélkeztek, majd 1918-ban az új, független ország – Csehszlovákia fővárosává választották. 1948 folyamán a kommunista rezsim átvette a hatalmat, és kormányozta a várost, azonban 1989-ben a prágai központú „bársonyos forradalom” során elűzték őket. 1992-ben, amikor a szlovákok és a csehek szétváltak, Prágát választották az újonnan megalakult Cseh Köztársaság fővárosává.

Prága mindig is, és még most is az ellentmondások városa. Kiemelkedő művészeti alkotásaival hírnevet szerzett magának a történelem során, és napjainkban is – festményekkel, szobrokkal, irodalommal, zenével, dizájnnal és építészettel – bár ugyanolyan jól ismert a tápláló ételekről, a sörről és a bevásárlóturizmusról. Prága a felkelések és a tüntetések városa is, hozzászokott, hogy érvényesítse lakóinak közös meggyőződését. Kezdve a tizenötödik századbeli huszitákkal, akik a katolikus egyház hegemóniája ellen harcoltak, egészen a kommunizmus uralma elleni küzdelemig 1968-ban és (sikeresebben) 1989-ben.

Mindazonáltal ez a város is boldogan üdvözölte a fogyasztói társadalmat, amely kézzel fogható a folyamatosan épülő új, alaposan kidolgozott bevásárlóközpontokban, és néha úgy tűnik, mintha identitásának mintaképéül egy New York-i, vagy londoni globális vásárlási jelenetet választott volna. Azonban ez is mind része Prága varázsának; valószínű, hogy mindenki tud olyat találni, ami tetszik neki, különösen, ha sikerül egy kicsit az Óváros tér és a Vár szokásos turista törzshelyein túl tekintenie. Nagyszerű módja annak, hogy Prágából ízelítőt kapjunk, hogy egyszerűen végigsétálunk a macskaköves utcákon, miközben elmerülünk a csodálatos építészetben, épületekben és templomokban, amelyek bármelyik útvonalat jellemezik. Valójában több mint, nyolcszázhatvanhat hektár terület szerepel az UNESCO világ kulturális és természeti örökség nyilvántartásában. A város – amelyet a Kelták alapítottak (körülbelül) időszámításunk előtt 200 körül – történelme tulajdonképpen 1000 évre nyúlik vissza, tehát a turisták, a Német-római Birodalom idejétől egészen a kommunista korszakig egy sor látnivalót látogathatnak meg.

Ezen felül rengeteg étkezde és kulturális esemény várja az idelátogatókat. A turisták operákat nézhetnek meg, klasszikus zenei koncerteken vehetnek részt, vagy belekóstolhatnak a klubok életébe. Az ebédeket és a vacsorákat egyaránt elfogadható, versenyképes árakon kínálják, és étele kísérőjeként ne felejtse el megkóstolni a híres cseh sört sem.

A száztornyú város

Prága építészeti sokszínűsége jóformán minden főbb európai stílust felölel, kitűnő példákkal egyesítve a gótikus, a román, a barokk, a reneszánsz, a modern és a szecesszió jegyeit az egész városban. Minden egyes épülethomlokzat, amelyek mögött több meglehetősen ismert európai zeneszerző dolgozott, beleértve Dvořák-ot, Smetanát és Mozartot, egy festő- vagy szobrászmester munkáját dicséri. Mi több, ezeknek az alkotásoknak a varázsát részben a vallási és politikai utalásaik adják.

Az első helyezés a Prágai Várat illeti, amely a középkor során az arisztokrata hatalom középpontja volt. A Vár egy ereszkedő hegygerinc tetején áll, ahonnan csodás a kilátás a városra. A királyi pártfogás lehetővé tette egy bíróság felállítását, amely sok gazdag és nagyhatalmú embert vonzott ide. Ezek az emberek vagyonokat költöttek nyári paloták és pazar udvarházak építésére, és a korszak legjobb mesterembereit alkalmazták. A papságnak szintén jutott szerep, de a körülmények bonyolultak voltak: ez alatt az időszak alatt Csehország az egyházi reformátorok és a katolikus hívek közötti dúló harcok hatalmas csatatere volt. Az itt épült számtalan pompás templom, székesegyház, kolostor, rendház és kápolna tükrözi a konfliktus erősségét – és végső soron a katolikusok diadalát. Emiatt kapta Prága a „száztonyú város” becenevet.

Az építés és újjáépítés ezen időszakai Európa egyik leglenyűgözőbb városképét alakították ki. Tagadhatatlan, hogy Prága egy forró nyári napon festőinek tűnik. Bár éppolyan varázslatos, akkor is amikor az ősz réz árnyalatai felizzítják, vagy amikor télen ropogós hó borítja. Éjszaka a város egyaránt lenyűgöző a Moldva folyóban visszatükröződő fények, és az utcai világítás távoli izzásának fényébe burkolózott épületek látványa miatt.  

Kultúra, szabadidő és művészet

Az első osztályú színház, művészet és zene az évszázadok alatt egy kifinomult és kulturált társadalmat hozott létre: a prágai polgárok ugyanolyan mértékben szeretik a galériáikat és színházaikat, mint a turisták, élvezik a Habsburg-korszak művészeti gyöngyszemeit, és az illusztris művészeti újításokat, amely a fejlődő nacionalizmust jellemezte a tizenkilencedik század során. A koncertjegy árak és az egyéb városban futó előadásokra szóló jegyárak más országokkal összehasonlítva még mindig meglehetősen versenyképesek, így lehetővé teszik, hogy a társadalom minden rétege (azaz a turisták és a helyiek is) részt vehessenek Prága gazdag kulturális életében.

Mindazonáltal a magasröptű kritikai értekezés nem mindig vezető téma: a Cseh Köztársaság a világ vezető sörgyártói közé tartozik, és az emberek szintén nagyon otthonosan érzik magukat a város megszámlálhatatlan sörözőiben iszogatva, vagy ha ellátogatnak a füstös jazz klubokba vagy rock bárokba. A kávéházi kultúra, amely a város sok művészére hatással volt, Haveltől Kafkáig, mára már elengedhetetlenül a történelem részévé vált. Éppen ezért sokkal valószínűbb, hogy olyan embereket fog látni, akik jégkrémet esznek, friss levegőt szívnak a számos ligetes terület egyikén, vagy a cseh gyártmányú Škoda autójukat vezetik a városban, mint olyanokat, akik a filozófiáról vitatkoznak.

Egy modernkori város

1989 óta rengeteg dolog megváltozott mind Prága, mind pedig a lakosai számára. A fiatalok úgy nőnek fel, hogy ugyanazt a fajta szabadságot élvezik, mint amit a nyugati világban élő fiatalság már sok éve. Valójában Prága nem túl sok mindenben különbözik sok más európai nagyvárostól. A várost mára elárasztották a tengerentúli, ruházati cikkeket árusító áruházláncok, amelyek ugyanazokat a divatcikkeket árusítják Párizsban, Milánóban és Londonban is. Jóformán mindenkinek van mobiltelefonja, ugyanazoknak a zenekaroknak a CD-it árusítják itt is, mint bárhol máshol, és létezik egy jól fejlett cseh rock és pop élet is.

A Cseh Köztársasában a gazdaság jelentősen profitált a turisták számának a bársonyos forradalmat követő növekedéséből. Ebből adódóan nagyon sok műemlék épületet teljesen felújítottak. Azonban néhány ezek közül a helyreállítások közül nem volt elég körültekintő, és így nem is sikerült megőriznie az épületek eredetiségét. Ennek eredményeként a város bizonyos része ki van téve annak a veszélynek, hogy közép-európai stílusú témaparkká változik. Kétségtelenül nehéz átverni a turistáidat, legyenek akár nászutas párok, akik kéz a kézben sétálnak a szűk utcákon keresztül, európai kis költségvetésű utazáson résztvevő diákok, vagy a város valamelyik tere körül teljes erővel masírozó nagy csoportok.

Ennek ellenére Prága még mindig azok között a legfestőibb és legérdekesebb európai helyek között van, amit érdemes meglátogatni. Bárki fel tud fedezni csendes kis zugokat, vagy akár teljes kerületeket is, ha energiát fordít rá. A tény, hogy a város ki tudja elégíteni az összes kozmopolita csoport tagjainak a különböző igényeit, tanúbizonyság arra, hogy Prága képes megőrizni sokféle kincsét.