Břevnov és Bílá Hora
A prágai vártól nyugatra és északkeletre erdőség, illetve mezőgazdasági művelt terület található. A Hradzsintól nyugatra Brevnov volt az első lakott terület. 993-ban, Bohémiában Szent Adalbert püspök itt alapította a legrégebbi bencés kolostort. Az eredeti épületszerkezetből a XI. századból származó román stílusú sírbolt maradt meg; azonban a kolostor legnagyobb részét a XVIII. században, barokk stílusban építették át. A Szent Margit-templom (klášterní kostel sv. Markéty) és a kolostor épületegyüttese számos barokk művészi értéket őriz. Brevnovtól nyugatra található a helyi vadrezervátum fennmaradt része. A Hvězda Vadrezervátumot I. Ferdinánd alapította (1534-ben) és egészen a XIX. század elejéig erdei állatok élőhelye volt a terület; ezt követően parkká alakították. A vadrezervátum nevét a helyi Hvězdáról (Csillag Nyári Palota) kapta. Tiroli Ferdinánd 1555-ben terveztette az épületet, melynek szerkezete egy hatágú csillag alapra épült.
Hvězdatól nem messze található Fehérhegy (Bílá hora), mely a legtöbb cseh számára a tragédia szimbóluma. Az ott látható Emlékmű az 1620. november 8-án ott zajlott csatára emlékeztet, mikor is a császár jól megfizettet zsoldos seregével a Katolikus Ligával vívott csatát a rosszul fizetett cseh protestáns zsoldossereg. Zűrzavar, káosz, fejveszett menekülés írja le legmegfelelőbben a hivatásos hadsereg viselkedését. Az ezt követő 300 évben a csehek országa pusztán egy Habsburg tartomány volt. Az ország előkelőségei elhagyták az országot, és a legtöbb cseh nemes, a városok leggazdagabb polgárai, valamit az értelmiség, beleértve Comeniust (J. A. Komenský) “a nemzet tanítóját” is, eltűnt. Bohémia lakosságának 90% protestáns vallású volt; akik nem voltak hajlandók áttérni a katolikus hitre, azoknak el kellett hagynia az országot és vagyonukat elkobozták. A Harmincéves Háború végére a cseh királyság lakosságának csupán a fele maradt meg. A Fehérhegy a katolikusok zarándokhelyévé vált. A Havas Boldogasszony-templom (chrám Panny Marie) szintén itt található. A XVIII. század elején épült és falait K. D. Asam és V. V. Reiner freskói díszítik.