Asztronómiai óra

A torony legnépszerűbb része a városháza órája. Prága Asztronómiai órája (Prágai Orloj) a valaha épített egyik legrégibb és legaprólékosabban kidolgozott óra. Először 1410-ben indították el, majd később az órát Hanus mester újjáépítette. Az óra három fő részből áll: az asztronómiai számlapból, amely a nap és a hold helyzetét adja meg az égbolton, illetve különféle asztronómiai adatokat mutat, az ’Apostolok Menetéből’, amelyben egy óramű óránként jeleníti meg az apostolok alakjait és más mozgó szobrokat, illetve egy naptár számlapból, amelyen medalionok jelképezik a hónapokat.

Már jó előre nagy tömeg gyűlik össze, hogy lássa ezt az előadást. Napközben délelőtt 9 és este 9 között az óra minden egész órában elindítja az előadást. A Halál alakja csenget és a 12 apostol megjelenik felül. Egy kakas kukorékol és a hitetlenségében fejét rázó Török, a szemét arannyal teli zsákján tartó Fösvény és az önmagát egy tükörben csodáló Hiú ideje lejár.

Asztronómiai óra előadás

Minden egész órában, tömeg gyűlik össze a Régi Városháza tornya alatt, hogy működés közben láthassa az Asztronómiai órát. A kissé nyomasztó előadás ellenére, amely kevesebb, mint egy percig tart, az óra Európa egyik legismertebb turistalátványossága, és egy „kihagyhatatlan” program a Prágába látogatók számára.

Az Asztronómiai óra négyfajta időt mutat:

• A közép-európai (ónémet)időt – római számokkal van jelölve a gyűrű peremén, a nap-mutató mutatja.
• Az ócseh időt – az új nap napnyugtakor kezdődik. Arany gótikus számjegyekkel van jelölve, a külső gyűrűn belül elhelyezkedő – külön vezérelt – belső gyűrűn.
• A babiloni időt (egyenetlen) – e szerint az időszámítás szerint egy nap napkeltétől napnyugtáig tart, ezért nyáron hosszabbak az órák, mint télen. A prágai Orloj az egyetlen a világon, amely tudja mérni ezt az időt.
• A csillagászati időt – a római számokon van jelölve. A homlokzat alsó részén található a naptári számláló, amely a napot mutatja, valamint annak helyzetét a hét, a hónap és az év során.