Prágai zsinagógák

A régi-új zsinagóga

Ez az Európa legrégebbi zsinagógájaként ismert épület a 13. ^század végére nyúlik vissza, és egykor a zsidó közösség fő istentiszteleti helye volt. Amellett, hogy fontos helyszín, Prága egyik legszebb épülete is. Az épület kéthajós, pillérekkel tagolt csarnokkal rendelkezik, amely fölött egyedülálló ötbordás boltozat nyugszik. A szószék a zsinagóga közepén áll egy ^15. századi vasrács mögött. A zsidó közösség magas rangú tagjai számára padok is körülveszik. Az egyik ülést a Dávid-csillag díszíti, ahol a legendás Low rabbi ül. Mózes öt könyve, amelyet Tóraként ismernek, a bimában nyugszik, amely keletre néz. Az épület nem mindig volt olyan, mint ma. A 14. ^században egy bejárati csarnokot építettek be, ahol az adószedők pénztárai voltak. Az egyik a levelekből és szőlőből álló dombormű alatt halad át a bejárati csarnokból a nagyterembe. A tizenkét ág Izrael tizenkét törzsét jelképezi, amelyek egy bokorból sarjadnak ki. A zsinagóga számos legendának ad otthont, és ez az egyetlen zsinagóga Prágában, ahol még mindig tartanak istentiszteleteket.

A magas zsinagóga

Közvetlenül a régi-új zsinagógával szemben található, a ^16. század végén a zsidó városházával egy időben épült. A két épület egykor az első emeleti bejáratnak köszönhetően egyesült, de a ^19. század végétől már befalazott. Korábban a zsidó közösséghez tartozók találkozási helye is volt, de most a Zsidó Múzeum textíliáinak otthont adó kiállítóteremként működik.

Klaus zsinagóga

Ez a zsinagóga egy középület, amely nevét három kisebb, klauses nevű épületről kapta, amelyekből készült. Az egyik épületben a híres Talmudi Iskola, a második zsinagóga, a harmadik pedig kórház volt. Az épület belső tere pompás stukkómezőből és hengeres boltozatból áll, négy pár lunettal. A zsinagógában ma látható a héber nyomtatványok és kéziratok kiállítása, amelyek az európai zsidóság történetét egészen a középkorig visszavezetik. Sok legenda övezi az épületet, köztük az is, amely szerint angyalok hordták az épületet alkotó köveket, és azóta is védik, beleértve a két tűzön keresztüli túlélést is.

Pinkas zsinagóga

Az alapító rabbiról elnevezett zsinagóga a ^15. századra nyúlik vissza. Ma a holokauszt cseh és morvaországi zsidó áldozatainak szentelik. A belső térben 77 297 személy neve szerepel, akik a náciktól vesztették életüket. Élete során az épületet számos árvíznek köszönhetően többször átépítették.

A Maisel zsinagóga

Mordechai Maisel ezt a zsinagógát privát istentiszteleti helynek építette. Maisel akkoriban a zsidó közösség feje volt, és ennek eredményeként a császár külön engedélyt kapott a zsinagóga építésére. Mivel Maisel az egyik leggazdagabb ember volt, felépítette a zsinagógát, kikövezte a zsidó város utcáit, és kibővített egy kórházat. Ez volt Prága legnagyobb zsinagógája, de jelenlegi megjelenését a ^19. századi arculatfelújítással kapta. Amíg a régió náci megszállás alatt volt, a zsinagógában ellopott zsidó vagyont tároltak, ma pedig a Zsidó Múzeum számos tárgya található benne.

A régi zsidó temető

A Klaus zsinagóga mellett található, fontos, de nem tudni, hogy pontosan mikor létesült a temető. A temető ma már bezárt, de a legrégebbi kopjafák 1439-ből származnak, és egyben az 1389-ben élt Avigdor Kara végső nyughelye is. Ettől kezdve 1787-ig használták. Mivel a zsidó közösségnek csak egy temetője volt használatban, gyorsan elfogyott a helye, és a zsidóknak el kellett kezdeniük rétegesen egymásra temetni az embereket. Jelenlegi becslések szerint tizenkét rétegben 80 000 sír található tizenkétezer sírkő alatt. A sírkövek közül sok az elhunyt nevét tünteti fel, és néhány tényt is megoszt róluk. Sokukban különböző klánokat, foglalkozásokat és neveket szimbolizáló emblémák vannak. A többi zsidó temetőtől eltérően itt emberi alakokat ábrázoló domborművek találhatók. Ezeket nem gyakran találjuk meg a szent törvény miatt, amely szerint az emberábrázolás arrogáns kísérlet Isten munkájának utánzására. Ennek eredményeként néhány hiányosság lehetővé tette a művészek számára, hogy megkerüljék a törvényt.