Károly híd

A 13. századi Károly híd rendszerint tömve van turistákkal és hozzájuk hasonló csehekkel, különösen a tavaszi és nyári hónapokban. A Károly híd kétségkívül számot tarthat a város legfontosabb turistalátványossága címre, és a látnivalók listájának első helyén kell szerepelnie. Kora reggel a legjobb időszak egy sétához, mert ilyenkor kisebb a tömeg, bár egy romantikus esti séta Prága hatásosan megvilágított utcáin szintén kellemes. Számítson szuvenír standok százaira ugyanúgy, mint utcai zenészek végeláthatatlan sokszínűségére, akik szívből játszanak az ön számára, ahogy keresztülsétál a hídon. De ne hagyja, hogy az örömök túl messzire repítsék, mert zsebtolvajlás áldozatává válhat (tulajdonképpen erre az esély nem túl nagy – csak legyen tudatában a veszélynek és minden rendben lesz).

A hidat díszítő 30 barokk szobor és szoborcsoport a XVIII. század elejéről származik. A szobrok szenteket, valamint történelmi- és bibliai alakokat ábrázolnak.

A híd alapkőletételének dátumát és idejét nem véletlenszerűen választották meg. A cseh dátumírásnak megfelelően (év, hónap, nap) ugyanis emelkedő, majd csökkenő számsort alkot, 9-es csúcsponttal (1357, 9.7., 5:31-kor).

A Károly-hídról vetették a Moldvába 1393-ban Nepomuki János általános helynököt, mivel elutasította IV. Vencel cseh király követelését, hogy adja ki neki felesége, Zsófia gyónási titkát. Nepomuki Jánost a XVIII. század derekán avatták szentté. A híd korlátján, ahonnan a vízbe taszították egy kisebb, öt csillaggal ellátott sárgaréz keresztet helyeztek el (Keresztelő Szent János szobra és a Szent Norbert, Vencel és Zsigmond szoborcsoport közé). A legenda szerint annak, aki úgy érinti meg a keresztet, hogy minden ujja egy-egy csillagot érint, teljesül egy titkos kívánsága. A Nepomuki Szent János szobron található domborművet is szokás megérinteni, hogy szerencsét hozzon.

Kampa sziget

Az északi végét a Károly híd keresztezi, és napjainkban a város többi részével a Na Kampe utca köti össze. Mivel a város többi részétől elkülönül, a Kampa sziget az egyik legbékésebb hely Prágában. A sziget két részre különül el, és a Károly hídhoz közelebb eső rész, egy barátságos teret formál. A másik rész egy park, amelyet számos történelmi kert tarkít. A szigetről készült első feljegyzés a 12. századra tehető. Éveken keresztül ki volt téve a folyó áradásainak, emiatt folyamatosan változott a formája. 1541-ben a lakosok elkezdték a szigetet a kiégett épületekből származó terméskővel feltölteni. A szigetet a Kisoldaltól a Certovkaként ismert folyó csatorna választja el. A nevét, amelynek jelentése démon, egy legenda után kapta, mely szerint egy szerencsés asszony, aki egyszer malmot működtetett a szigeten, összeszövetkezett az ördöggel. A sziget a három vízimalomtól eltekintve szinte teljesen lakatlan volt a 16. század közepéig. Napjainkban a látogatók két vízimalom kereket még mindig láthatnak.