Žižkov

A Žižkov egy keményebb, munkásosztály lakta kerület turista látnivalók nélkül, amelynek kopott, lepusztult utcái rejtik a város néhány legismertebb klubját és sörözőjét. Napjainkban sok épületet újítanak fel és a terület kopott hangulata lassacskán megváltozik.

Ezt a kerületet Jan Žižka, a huszita hadsereg vezére iránti tiszteletből nevezték el. A Žižkov-hegytől déli irányban terül el, azon a területen, ahol a Vitkov-hegyi ütközet zajlott 1420. július 14-én. Ebben a csatában Žižka paraszthadserege döntő csapást mért a német-római császár Sigismund csapataira. A Žižkov-hegy látképét egy óriás Jan Žižka szobor határozza meg, amely a katonai vezetőt lóháton ábrázolja. A megbízást az elkészítésére 1931-ben adták ki, és a szobrászmunkát a prágai művész Bohumil Kafka végezte (nem rokona Franz Kafkának). Kafkának volt egy hatalmas, erre a projektre felépített műterme és 1941-ben történt haláláig dolgozott a szobron. Eddig az ideig csak a teljes nagyságú gipsz változat létrehozásáig jutott el. Végül a 16,5 tonnás szobrot bronzba öntötték és 1950. július 14-én a Vitkov-hegyi ütközet évfordulóján leplezték le.

Žižkov Prága első ipari külvárosainak egyike. Hosszú ideig durva munkásnegyedként tartották számon. A forradalompárti baloldali forrongás olvasztótégelye volt még jóval a kommunisták 1948-as hatalomra kerülése előtt. Tulajdonképpen 1881-től 1922-ig autonóm helyhatóságként működött, amelyet „népköztársaságnak” neveztek.

Manapság Žižkovot Prága legélettelibb kerületei között tartják számon, ahol az egy négyzetkilométerre eső bárok száma nagyobb, mint bárhol máshol Prágában. Még mindig durva terület, ami sok turistát elriaszt, bár az utcák ugyanolyan biztonságosak, mint a város többi részén. Az itteni érdekes látnivalók: Franz Kafka sírja, az Olšany temető, a TV-torony, amely délutánonként zárva lehet és a Nemzeti Emlékhely. Mindemellett a fő vonzerőt a sörözők és a bárok jelentik. Žižkov nyugati része mindig ismert volt nagyszámú sztriptíz klubjáról, olcsó bárjairól és nyilvánosházairól.