Vyšehrad

Vyšehrad erődje tökéletes délutáni pihenőhelyként szolgál, ha meg akar szökni a városközpont emberáradata elől: a temetője Csehország művészeti elitje végső nyughelyéül szolgál; a bástyái fenséges kilátást engednek a folyóra; és az erődítmény alatt a cseh kubista építészet több érdekes példája található.

A Vyšehradot valamikor a 10. században építették kétségtelenül később, mint a prágai várat (Pražský hrad) és évszázadokon át alárendelt pozícióban maradt a prágai várral szemben. Ez az 1061 és 1092 közötti évek kivételével igaz is, amikor a Vyšehrad volt II. Vratiszláv, eredetileg herceg, később első cseh király székhelye, aki újjáépíttette a várat kőből, és káptalant alapított itt. A későbbiekben jelentősége csökkent, IV. Károly kőerőddé építette át, amely egész Prága újonnan épült erődítményrendszerével állt kapcsolatban. Azonban Csehország más helyeihez hasonlóan a vár életét negatívan befolyásolta a huszita időszak, amikor megostromolták, kifosztották és részben lerombolták. Az 1650-es évben olasz építészek tervei alapján új barokk tégla bástyákat építettek, újra az egész Prága megerősítésének jegyében. A vár újra erődként szolgált 1911-ig, amikor az erődöt megszüntették. 1883-ban IV. kerületként Prágához csatolták. A Vyšehrad egy figyelemre méltó hely nemcsak azért mert Libuše és a Přemysl dinasztia első tagjai, a cseh hercegek legrégibb székhelyének hírében áll, hanem azért is, mert a nemzet kiemelkedő személyiségei is itt nyugszanak.

Vyšehrad temető

A cseh történelem több mint 600 fontos alakja van a Vyšehrad- és a Slavín temetőben eltemetve.

Vyšehrad kazamaták

Az 1742-től kezdve épült kazamaták szűk, téglaborítású, 2 m magas föld alatti átjárók, amelyek egy hatalmas 330m²-es, a katonák gyülekezési pontjaként szolgáló teremben végződnek.

Közlekedés Vyšehradban

A Vyšehrad a városközpontból könnyen és gyorsan elérhető a metró C vonalán a Vyšehrad állomásig utazva. Onnan nagyjából 10 perc séta a Vyšehrad fő kapuja.