Szent Ágnes-kolostor

Ha a prágai  Zsidónegyedben  jár (a kirándulása során valamikor el kell jutnia ide), mindenképpen meg kell néznie a Szent Ágnes-kolostort (Anežský klášter). A kolostort Ágnes, I. Ottokár lánya alapította az 1230-as években, azonban az építése 50 évig tartott. Jóllehet az 19. században az állaga romlásnak indult, mára már részben helyreállították és a templomok közül kettő gyakran koncertek és egyéb események helyszínéül szolgál. Nagyszerű gyűjtemény található itt középkori művészeti alkotásokból is, amelynek túlnyomó része a híres Nemzeti Galéria tulajdona.

Az egész épületegyüttes rendkívül forgalmas és fontos helyszín volt az 1400-as évek huszita háborúiig, amelyek hatására érthető módon megszűnt a kolostor működése. Ezt követően számos különböző vallási csoport használta egészen 1782-ig, amíg II. József nem államosította. Ezután a két templom állaga a több éves elhanyagoltság következtében leromlott és raktárként használták azokat. Ma már azonban nem ez a helyzet, mivel tökéletesen helyreállították őket és még a kolostort is újjáépítették. Mi több, a Václav és más Přemysl uralkodók sírja is itt található. 1986-ban a Szent Ferenc templomot helyreállították, így ez koncertek és egyéb előadások helyszínévé válhatott, míg az épületegyüttes többi része szinte teljes egészében egy hatalmas művészeti galéria.

A Nemzeti Galéria tulajdonát képező középkori művészeti gyűjtemény régebben a prágai várban levő  Szent György kolostorban volt megtalálható. Egy átszervezés után azonban a gyűjteményt a Szent Ágnes kolostorba helyezték át, amely itt is maradt. Kevés másik olyan múzeum van Közép-Európában, amely ilyen hatalmas és jelentős középkori művészeti gyűjteménnyel büszkélkedhet, mint amilyen itt található és olyan leleteket foglal magában, mint a táblaképek, számos faragott Madonna, szárnyas oltárkép és sok más festmény. A művek alkotói közül sok ismeretlen, így egyszerűen annak a városnak a mestereként utalnak rájuk, ahol dolgoztak.

A gyűjtemények

A múzeumban az első terem számos különböző faragott Madonnát mutat be, amelyekre nyilvánvalóan hatott a francia művészet, és amelyek a 12. és 13. századból származnak. Van még itt sok más Madonnával kapcsolatos műalkotás is, mint Vyšší Brod mester egy festménye, illetve egy festmény a Vyšehrad-i templomból is, amely az 1350-es évekből származik. A legérdekesebb, hogy található itt egy herma is, amely egy elhunyt személy koponyáját magába záró tárgy. Ebben az esetben a koponya Szent Ludmilláé, Szent Vencel nagyanyjáé.

A második teremben kilenc festmény található, mind ugyanattól a művésztől és mindegyik Krisztus életét ábrázolja. Feltételezik, hogy ezeket a műveket az 1350-es években kezdték el festeni, az alkotójuk kérdéses – és nem is ezek a múzeum legjobb darabjai. Ennek az lehet az oka, hogy a művész sokukat saját maga helyett a segédjeivel fejeztette be. Krisztus életéből sok különböző jelenet látható itt, úgymint Krisztus az olajfák hegyén és Krisztus születése.

Tovább haladva a harmadik terembe, látni fogja, hogy az itt található összes művet ugyanaz az ember készítette: Master Theodoric. A leghíresebb munkái az a 128 festmény, amelyet a Karlštejn várában (Hrad Karlštejn) található Szent Kereszt kápolnában festett az 1350-es és 1360-as években. Sok embernek nem tetszik a festészete, a „lágy stílusként” ismert stílus, de alkosson róla saját véleményt, miután ebben a teremben megnézi ezt a 6 festményt.

A múzeumegyüttes következő termében különböző művészeti alkotások gyűjteménye található, azonban a legfeltűnőbb kétség kívül a Keresztrefeszítés. Hihetetlenül szemléletes és az eseményeket realista stílusban mutatja be. Régen az Emmaus kolostor (Klášter na Slovanech) tulajdona volt. Láthat még néhány Kolínban készült csodálatos rózsaablakot, csakúgy, mint néhány Madonna a gyermekkel faragványt és egy Lásenice-ből való faragott Pietát.

Amikor a következő terembe érkezik, eléri az itt található művészeti gyűjtemény csúcspontját – a Třeboň-i mester által készített táblaképeket, amelyek egy a kb. 1380 körül készült szárnyas oltárkép utolsó maradványai. Érzelmet és pontosságot tükröznek és egy művész szakmabeli tudásának legjobb példái. Az egyik legcsodálatosabb mű a „Roudnice-i Madonna” című festmény, de láthat ugyanettől a művésztől egy csodálatos Keresztrefeszítés című festményt is.

A következő terem tele van Madonnákkal, csakúgy, mint a „Kapucinus ciklusként” ismert táblakép portré sorozatokkal. Van egy 1400 körülről származó szentségtartó is a Kutná Hora melletti Sedlecből. Az ezután következő teremben egyebek mellett található egy a korai 15. századból származó „roudnice-i oltárkép” és a “český krumlov-i Madonna” gótikus interpretációja. Miután szétnézett ebben a teremben, körbe kell fordulnia és egyenesen vissza kell mennie, elhaladva a „Kapucinus ciklus” mellett hogy eljuthasson az óriási csarnokba…

Az óriási csarnokban rengeteg művészeti alkotás van kiállítva, beleértve a rajhradi mester hat táblaképét és a „Reininghaus oltárkép” című meglehetősen hátborzongató szárnyas oltárképet. Található itt egy Szűz Mária mennybemenetele Deštná-ból, csakúgy, mint egy „Szent György oltárkép”. Meg tudja nézni a litoměřice-i mester munkáit is – beleértve a Szentháromság szárnyas oltárképet, csakúgy, mint a „Szűz Mária virágfüzérekkel” című osztrák művet. Végül fent meg fogja pillantani a „velhartice-i szárnyas oltárképet”, amelyet mindkét oldalról egy Madonna gyermekkel szobor szegélyez.

A múzeum többi terme is rengeteg középkori kincset mutat be, úgymint Szent Adalbert mellszobrát és egy ismeretlen művész fafaragásait, akit csak az I.P. monogramjáról ismernek. A következő teremben látni fogja az idősebb Lucas Cranach műhelyét és néhány festményét, és ezzel be is fejeződik a látogatása ebben a prágai zsidónegyedben található érdekes és jelentős művészeti galériában.