Híres cseh énekesek és zeneszerzők
Ema Destinnová (1878-1930)
Világhírű cseh operaénekes, aki a berlini állam operasztárjaként és a londoni Covent Gardenben ünnepelt jelentős sikereket. A New York-i Metropolitan Operában Enrico Caruso mellett tündökölt énekpartnereként.
Antonín Dvořák (1841-1904 Prága)
A cseh zeneszerzők világának egyik legelismertebb és legtöbbet játszott személyisége. Szimfóniákat, hangszeres kompozíciókat és operákat komponált. Karrierje új dimenziót kapott, amikor 1892-ben a New York-i Egyesült Államok Nemzeti Konzervatóriumának igazgatója lett. Dvořák Új világ szimfóniája volt az első zene, amelyet amerikai űrhajósok hallottak, miután 1969-ben a Holdra szálltak.
Zdeněk Fibich (1850-1900)
Operák, zongoraciklusok, melodrámák és szimfóniák szerzője a Prágai Nemzeti Színház operadrámai tanácsadója volt. Világhírű a Vers című dala, amely a V podvečer (Alkonyatkor) című szimfonikus költemény része.
Leoš Janáček (1854-1928)
Az egyik legelismertebb cseh zeneszerző, számos opera komponista, ezek közül a Její pastorkyňa (Mohalánya, közismertebb nevén Jenufa) és a Lašské Tance (Lachi táncok) vált világhírűvé. Karmester, orgonaművész és zeneszerző, akit morva népdalok ihlettek, témái tükröződnek munkásságában.
Jaroslav Ježek (1906-1942)
Cseh zeneszerző és zongoraművész, a híres „Bugatti Step” szám szerzője. A Felszabadított Színházban előadott Voskovec és Werich revüdarabokhoz készült jazz dalai és táncai híresek és ma is játsszák. Idő előtt halt meg amerikai száműzetésben.
Gustav Mahler (1860-1911)
Egy cseh zsidó zeneíró Jihlavából az atonális zene úttörője volt. Legjobb művei a Symphony Number One: The Song of the Earth és a Titan voltak, mindkettő a morva mezők és erdők zajain alapul.
Hans Krása (1899-1944)
Német zsidó dalszerző, prágai születésű, Alexander Zemlinský tanítványa, a Prágai Német Színház opera- és énekkísérője. 1942-ben a terezíni koncentrációs táborba deportálták, ahol kulturális rendezvényeket szervezett és megírta a Brundibár című gyermekoperát. 1944 végén Terezínből Auschwitzba szállították, ahonnan már nem tért vissza.
Bohuslav Martinů (1890-1959)
Világhírű cseh zeneszerző, impresszionizmus és jazz hatása alatt. A Prágai Konzervatóriumban végzett tanulmányai után a Cseh Filharmonikusok hegedűművészeként dolgozott. Művei közé tartozik a Júlia opera, a Görög passió, a Špalíček (A könyv) című balett és a Források megnyílása című ciklus 1955-ből.
Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791)
Vitathatatlanul minden idők leghíresebb zeneszerzője és zseniális zongoraművész, aki kora gyermekkora óta komponált. Operák, szimfóniák és kamarazene szerzője többször járt Prágában. Itt mutatkozott be két legismertebb operája: a Don Giovanni (1787) és a La Clemenza di Tito (1791).
Karel Reiner (1910-1979)
zsidó zeneszerző és zongoraművész. A második világháború alatt Terezínbe száműzték, ahol aktívan részt vett a gettó kulturális életében. Számos kompozíciót komponált, több koncentrációs tábort és egy halálmenetet is túlélt.
Bedřich Smetana (1824-1884)
Smetana a második leghíresebb cseh zeneszerző Antonín Dvořák után. Legfontosabb műveit megsüketülése után írta. Komponálta a Má vlast (Hazám) című világhírű szimfonikus ciklust és az Elcserélt menyasszony című operát, és aktív résztvevője volt a cseh nemzeti identitás megteremtésének.
Alexander Zemlinský (1871-1942)
Osztrák zsidó zeneszerző és karmester, aki több évet töltött a prágai Új Német Színház (Állami Operaház) vezetőjeként, és a Cseh Filharmonikusok vendégkarmestere volt. Számos operát, vonósnégyest és egyéb kamarazenét komponált. 1938-ban az Egyesült Államokba emigrált, hogy megszökjön a nácik elől.