Karlštejn

A Karlštejn vár Karlštejn faluja fölé magasodik, Prágától 30 kilométerre, délnyugatra, és olyan jó állapotban őrződött meg napjainkra is, hogy még Disneyworld főutcáján is jól mutatna. Az emberek ugyanolyan nagy számban érkeznek ide, mint a kalandparkokba, azonban itt a békés vidéki környezet csodás rálátást nyújt Karlštejn várának elképesztő külsejére, amely vetekszik bármivel, amit a belsejében fog látni. Egy magas sziklán ülve és átnézve a Berounka folyó felett az eredeti állapotukban megőrzött tornyocskák csoportjának, a magas falaknak és a szembetűnő bástyáknak az összképe erőteljesen idézi fel a múltat. Méltán a Cseh Köztársaság egyik fő látnivalója, és valóban, az egyetlen negatívum vele kapcsolatban a határtalan népszerűsége: nyáron a szó szoros értelmében elözönlik a látogatók, a fagylaltárusok és az ajándékárusok a bódéikkal.

A várat a szögletes Nagy torony uralja az 1357 tavaszán felszentelt Szent Kereszt-kápolnával, az egész építmény legköltségesebb és legreprezentatívabb helyiségével. A boltozatokat kereszt alakban kirakott féldrágakövek díszítik, valamint egy százhuszonkilenc táblaképből álló páratlan kollekció, túlnyomó részben Theodorik mester alkotásai. A képek szentek, szent pápák és püspökök, szent uralkodók és egyházi tanítók idealizált vagy hozzávetőleges képmásait örökítik meg. Az oltár fölött egy aranyozott ráccsal lezárt fülke található, itt helyezték el a birodalmi koronázási ékszereket és ereklyéket. A boltozat a csillagos égboltot ábrázolja a Holddal, a Nappal és az akkoriban ismert öt bolygóval.

Prague Karlštejn Transport. Foglaljon kényelmes minibusz transzfert online. Angolul beszélő sofőrök.

Túrák a várban

Két túrát szervezünk a váron keresztül, az első áthalad a Lovagi Csarnokon, IV. Károly hálószobáján és a Zsidó házon (itt láthatók a Szent Kereszt kápolna kincsei, és Szent Vencel koronájának másolata). A második túra elviszi önt a Nagy toronyba, a Mocker munkáit bemutató múzeumba, a Mária toronyba és a Szent Kereszt Kápolnába. A legjobb, ha a második túrára jó előre helyet foglal magának, mivel a levegőmennyiség szigorú szabályzása miatt egy időben csak 12 látogató tartózkodhat a Szent Kereszt kápolna belsejében. Nyáron gyakran rendeznek itt történelmi kiállításokat.

Belépődíj: a túrától függően 200 CZK vagy 300 CZK.

Hogyan juthatunk el ide

Prágától 30 kilométerre délnyugatra fekszik. A Hlavni Nadrazi-non (Fő vasútállomás) vagy a Praha Smichov-on tud felszállni a Beroun-ba tartó vonatra, amely megáll Karlstejn-ben (40 perc, óránként). A jegyek 60 CZK körül vannak. De hogy megússza a kavarodást, jobban teszi, ha helyet foglal magának egy idegenvezetős túrára, megszervezett szállítással.

Történelem

A három szinten elterülő várat 1348-ban építtette IV. Károly Csehország királya és a Német-Római Szent Birodalom császára. A legalsó szintet a császár, a felesége és a kísérete által lakott világi helyiségek foglalták el – ez képviselte a halandók szintjét. A második szinten – a megtisztulást jelképező szinten – emelték a Szűz Mária-templomot, amelyet keskeny folyosó kötött össze IV. Károly magánkápolnájával, az uralkodó oltalmazójának szentelt Szent Katalin-kápolnával. Legmagasabbra a szögletes torony nyúlt a vár legszentebb szakrális helyiségével – az égi Jeruzsálemet megjelenítő Szent Kereszt-kápolnával. A vár eredetileg alapítója pihenőhelyéül szolgált volna, de a több mint hét évig tartó építkezés folyamán módosult a rendeltetése. Karlštejnen végül a cseh és birodalmi koronázási ékszerek és szentek értékes maradványait helyezték el. IV. Károly alatt elsősorban reprezentatív székhely lett belőle, amely lóháton mindössze egy napra feküdt az európai politikai elit találkozóhelyének számító fővárostól, Prágától.

A huszita háborúk idején Karlštejn huszita támadások célpontjává vált. 1422-ben a vár bebizonyította erősségét, amikor hiába ostromolták a prágaiak. A 15. század végén késő gótikus változtatásokat hajtottak végre rajta, a templomtorony átépítésével ekkor módosultak a vár körvonalai. II. Rudolf korában, 1578 és 1597 között nagyszabású javításokra és átépítésekre került sor reneszánsz stílusban. 1625-ben II. Ferdinánd császár megszüntette Karlštejn státuszát, a várat és a hozzá tartozó uradalmat a cseh királynők hozománybirtokává tette, amelyet ezután Mária Terézia császárnő a Nemeskisasszonyok Intézetének adományozott. Az intézet a várban rendezte be az uradalom gazdasági-igazgatási központját. Csupán a 18. század végén kezdték el értékelni Karlštejn történelmi jelentőségét. Úgy döntöttek, hogy visszaadják a vár purista gótikus stílusát – az átépítés 1887-ben vette kezdetét Josef Mocker építész felügyelete alatt. Ekkor egyes várépületeket lebontottak, másokat újonnan emeltek, a vár pedig elnyerte mai alakját. 1910-ben megnyílt a nyilvánosság előtt.