Prága városának közigazgatása és szerkezete
A prágai városháza Prága fővárosának helyi és regionális hatósága. A törvény Prága városáról és a Prága város statútumáról szóló városi rendelet határozza meg annak hatályát. Az önkormányzat tevékenységét és szervezeti felépítését a prágai városi tanács határozata szabályozza. Az önkormányzat ellátja a települési önkormányzat vagy a városi tanács által rábízott feladatokat, és gyakorolja a főváros átruházott állami hatáskörét. Prága városának egyes független és átruházott hatáskörei a városi státusz alapján önkormányzati körzetekre ruháznak. Az átruházott hatáskör gyakorlása során az önkormányzat elsőbbséget élvez a települési körzetekkel szemben, szabályozza azok hatáskörének gyakorlását és felülvizsgálja döntéseiket. A prágai városháza mintegy 1800 embert foglalkoztat.
Az önkormányzat számos épületben működik Prága különböző helyein, és székhelye az óvárosi Marienplatzon található Új Városháza. A második fontos épület az újvárosi Jungmann utcában található Skoda Palace, amelyet az önkormányzatnak béreltek.
A gyengébb minőségű médiában, és néha a köznyelvben is, a települést helytelenül Prága Városi Közgyűlésének vagy más választott városi hatóságnak (pl. Prága Városi Tanácsának) nevezik, hogy megkülönböztessék az önkormányzati kerületektől.
Prága helyzete a Cseh Köztársaságban
Prága a Cseh Köztársaság fővárosa, és mint ilyen, központi hatóságainak szokásos székhelye. Emellett 1990. november 24-e óta tulajdonképpen újratörvényű város, ugyanakkor különleges települési és régiós státusszal rendelkezik. Prága nem tartozik az önkormányzati törvény (128/2000. sz.) és a régiókról szóló törvény (129/2000. sz.) hatálya alá. Ugyanakkor Prága városáról szóló külön törvény (131/2000 Coll.) alkalmazandó. Ez a törvény utal a státuszára, de maga Prága nem tartozik a törvényes városok közé. Prága saját törvényeit, rendeleteit és rendeleteit adja ki a területén, amelyeket a Prága Város Törvénygyűjteményében tesznek közzé. Prágában található a Központi Régió közigazgatási intézményének is a székhelye.
Kataszteri osztály
Prága fővárosának kataszteri területe
1949-re a közigazgatási körzetek 1947 kivételével egy vagy több teljes kataszteri egységből, az egykori falvakból vagy városokból álltak össze. 1949 óta alapvető változás ment végbe az igazgatási struktúrában. Azóta számos városrész, közigazgatási körzet és városrész határa független a kataszteri területek határaitól. Egyes kataszteri területek így több közigazgatási és önkormányzati városrészre oszlanak. A kataszteri területek (például Vinohrady és Smíchov) továbbra is relevánsak, különösen a telek- és ingatlan-nyilvántartás és az épületek címkézése szempontjából. Prága 112 különböző méretű, jellegű és fontosságú kataszteri területből áll.
Jelentős körzetek
Városközpont: Óváros, Újváros, Josefov, Lesser Town, Prágai vár, Vyšehrad
Nagyszerű kerületek a városközpont közelében: Smíchov, Vinohrady, Nusle, Vršovice, Žižkov, Karlín, Libeň, Vysočany, Holešovice, Bubeneč, Dejvice, Braník
Regionális Osztály
1960-ban tíz körzetet hoztak létre, amelyek újonnan csatlakozott önkormányzatokkal bővültek, és a területi felosztásról szóló törvény szerint fizették az országot. Ezek a kerületek eredetileg közigazgatási és önkormányzati járások voltak. A legtöbb kerület lakói közvetlenül a Járási Nemzeti Bizottságnak (később a Járási Hivatalnak) tartoztak felelősséggel. A későbbi kapcsolt közösségekben mégis megmaradtak a helyi, országos bizottságok (helyhatóságok) közvetítőjeként, amelyek szintén a megfelelő körzet hatáskörébe tartoznak. 1990 óta azonban ezek a járások nem önkormányzati járási egységek, és 2001 óta nincs területi-közigazgatási körzetük sem. Ma már csak bíróságok, posták vagy különféle közigazgatási társaságok szerveződnek ezek szerint.
A tíz körzet listája a 36/1960. Minden kerületnek megvan a saját városrésze, amely jelenleg a kerület területét alkotja:
Praha 1: Praha 1
Praha 2: Praha 2
Praha 3: Praha 3
Praha 4: Praha 4, Praha-Kunratice, Praha 11, Praha-Újezd, Praha-Šeberov, Praha 12, Praha-Libuš
Praha 5: Praha 5, Praha-Slivenec, Praha 13, Praha-Řeporyje, Praha 16, Praha-Velká Chuchle, Praha-Lochkov, Praha-Lipence, Praha-Zbraslav, Praha-Zličín
Praha 6: Praha 6, Praha-Lysolaje, Praha-Nebušice, Praha-Přední Kopanina, Praha 17, Praha-Suchdol
Praha 7: Praha 7, Praha-Trója
Praha 8: Praha 8, Praha-Březiněves, Praha-Dolní Chabry, Praha-Ďáblice
Praha 9: Praha 9, Praha 14, Praha-Dolní Počernice, Praha 18, Praha 19, Praha-Vinoř, Praha-Satalice, Praha-Čakovice, Praha 20, Praha 21, Praha-Klánovice, Praha-Koloděje, Praha-Koloděje, Praha-Braha
Praha 10: Praha 10, Praha-Křeslice, Praha 15, Praha-Dolní Měcholupy, Praha-Štěrboholy, Praha-Petrovice, Praha-Dubeč, Praha 22, Praha-Královice, Praha-Nedvě-Kolovra, Praha-Nedvě-Kolovra, Praiceha
Az Igazgatási és Önkormányzati Osztály
Prágának 57 önkormányzata van a választott önkormányzat és a tanács, a polgármester és a járási hivatal által irányított városrészek. A városrészek megalakulása óta egyes városrészek hatóságaira bízták a kormányzati jogosítványok egy részét, még a többi városrész esetében is.
2001. július 1-je óta ez a kompetenciaszint 22 közigazgatási körzetre oszlik egész Prága területén. Ha a térképeken vagy a Prágához kapcsolódó szövegben van utalás „közigazgatási körzetre”, az leggyakrabban ezen hatáskörök és szintek közigazgatási körzetét jelenti. 2002. január 1-jétől ennek a 22 városrésznek a neve Prága szó a megfelelő számmal, és ugyanezt a nevet használják a kibővített hatáskörébe tartozó közigazgatási körzetre is. E 22 városrész némelyike csak a saját területére rendelkezik ezzel a hatáskörrel; mások még más városrészekre is rendelkeznek ezzel a jogkörrel.
A 22 közigazgatási körzet többségének (Prága 1-3 kivételével) azonban a területe nem azonos az eredetileg (1990 előtt) létező területi felosztásról szóló törvény szerinti területi körzetekkel, valamint a közigazgatási körzetekkel, és saját hadtestük (ONV). A kormány és a képviselők többször is előterjesztenek javaslatot a régi felosztás megszüntetésére.
